Emlékkönyv

Levelet hozott az email-kliens, méghozzá Tamástól, aki fiatalkora egy meghatározó élményét osztotta meg velünk, amiért köszönet neki.

Nem szeretnénk állandóan csak a magyar közelmúlttal foglalkozni, egyébként is megfeküdte a gyomrunkat a május elseje (nem a virsli...), ráadásul találtunk egy igencsak vicces összeállítást egyenesen a 70-es évekből, úgyhogy ma külföldre látogatunk. Elő a világútlevelet!

Május elseje klasszikusan az az ünnep, amely egy nagyszerű kezdeményezésből torzult odáig, hogy a legtöbb embernek a sör-virsli és a kötelező felvonulás jut róla az eszébe. Na meg az emelvényekről integető pártemberek.

A szocializmus egyik legszánalmasabb találmánya (pedig erős a konkurencia) a spontán "nép hangja" volt, ennek is a csúcspontja a Felvonulók kérték című "kívánságműsor", amiben egyetlen jó dolog volt, az is a már a nyolcvanas években született Gálvölgyi- és Markos-Nádas-paródia.

Nehéz lenne azt állítani, hogy a Playboy a legszebb napjait éli, az internet ennek a klasszikus magazinnak sem tett különösebben jót. Viszont találtam egy 1979-es műsort, amely megmutatja, milyen volt Hugh Hefner legendás partijainak egyike.

Talán nem túlzás azt állítani, hogy a Playboy a hetvenes (na jó, még esetleg a nyolcvanas) években élte fénykorát. Hugh Hefner és háza állandó partik színhelye volt, ahol a nyuszilányok mellett sztárok tömkelege is megfordult.

Az ABC televízió 1979-es „Playboy görkorcsolyás és pizsama parti" címet viselő műsora bepillantást enged a villa titkaiba – vagy legalábbis azokba a részletekbe, melyek elbírták egy ilyen műsor kereteit...

A részben dokumentum-, részben showműsor elképesztő látvány, hiszen a kor minden jellemzője megtalálható benne: a videójátékok bippelő hangja, a Village People, a ruhák (már amennyi van...), frizurák, a fények... kész időutazás!

Nem is szaporítom tovább a szót, lássuk a videót!