Bár sosem voltam Michael Jackson rajongója, azt nem lehet nem elismerni, hogy zenéjével alapvetően meghatározta (főleg a 80-as évek) popzenéjét. Hihetetlen, de napokon belül immár 4 éve lesz, hogy nincs köztünk. Most az is kiderült, milyen kevésen múlt, hogy az lett belőle, aki.

A Motown a fekete zene megkerülhetetlen központja volt a hatvanas évektől kezdve, így nem csoda, hogy 1968-ban az akkor már öt éve működő Jackson 5 neve is felmerült az istálló lehetséges sztárjai között.

A kiadó nem kevésbé legendás alapító-főnöke, Berry Gordy Jr. akkor már olyan sztárokat szerződtetett, mint Diana Ross and the Supremes, a The Temptations és Smokey Robinson.

Viszont (mint azt Oprah egy műsorában elismerte) nem bírta a gyerekzenekarokat, így érthető ellenérzéssel viseltetett elsőre a Jackson 5-val kapcsolatban is. Egészen addig, amíg meg nem hallotta őket.

Michael Jackson előadása ugyanis teljesen lenyűgözte. „A színpadon különleges személyiség volt, mestere a szakmájának. Amikor viszont végeztek, nagyon csendes és szinte szégyenlős fiúvá vált" – nyilatkozta.

Berry Gordy ugyanakkor a kétségbevonhatatlan tehetség ellenére sem volt biztos abban, hogy szeretné leigazolni a Jackson 5-t: „Nem tudtam dűlőre jutni magammal. Itt van ez a gyerek... aki úgy énekli ezt a Smokey-dalt, mintha 30 éve ezt csinálná. Na, gondoltuk, itt van egy vénember egy srác testében, mert jobban énekelte a Who's Loving You című számot, mint Smokey – márpedig Smokey zseniális volt".

A kompromisszum aztán az lett, hogy a siker érdekében valami korban inkább Michael Jacksonhoz illő repertoárt kellene összeállítani. Így született meg például az ABC, és még sok más sláger. „Nem volt és azóta sincs még egy olyan együttes, amelyiknek az első négy dala a slágerlista élén végezte volna" – mondja Berry Gordy és már csak ez is arra késztet, hogy a személyes ízléstől eltekintve is fejet hajtsak Michael Jackson nagysága előtt.

Ti hogyan emlékeztek rá vissza?

Írjátok meg ti is emlékeiteket akár a kommentekben, vagy csatlakozzatok hozzánk a blog Facebook-oldalán, esetleg küldjétek el emailben történeteiteket az emlekkonyvblogKUKACgmail.com címre!