Az orvosos sorozatok mindig is hatalmas népszerűségnek örvendtek, bizony, bizony, már a Vészhelyzetet és a még most is futó Grace klinikát megelőző időkben is. A nyolcvanas évek végén és a kilencvenes évek első felében keddenként egy ország ült le a tévé elé, hogy megnézze az A klinika következő részét.

Aligha van ma olyan 30 évesnél fiatalabb ember az országban, aki ne emlékezne a német A klinika című sorozatra és annak főhőseire: Brinkmann professzorra, feleségére, Christára, fiára, Udóra és a többi fontos vagy kevésbé fontos szereplőre.

A sorozat titka (így utólag visszatekintve) alighanem az volt, hogy egyrészt minden részben akadt valami aktuális izgalom (no azért nem túl nagy, nehogy megártson), megoldandó probléma, ami persze sehol sem volt a Vészhelyzet-féle pörgős adrenalin-cunamihoz képest, de azért volt miért szorítani.

A másik tényező a szereplők magánéletének alakulása volt (ezt jól hozzák persze a mostani sorozatok is, csak hát megint az a bizonyos tempó), a bonyodalmak, összeveszések és kibékülések odahaza és a munkahelyen (Hildegard főnővér, mint a pokróc főnővérek archetípusa, akinek azért a kemény külső alól néha kilátszott az arany szíve, úgyhogy a szerep egyértelmű jutalomjáték volt Eva Maria Bauer számára) rengeteg alapanyaggal szolgált a forgatókönyvíró Herbert Lichtenfeldnek.

Ami nekünk, magyaroknak külön érdekesség volt, az az, hogy bepillanthattunk egy német magánkórház (igaz, erősen idealizált) mindennapjaiba, láthattuk, hogyan néz ki egy modern kórterem, milyen az, amikor nem jelent problémát, hogy van-e WC-papír, amikor nem olyan a menü, hogy azt jóérzésű ember még véletlenül sem enné meg és még sorolhatnám. (Sokat elárul az országról, hogy eme felsorolás egy jó része még ma is igaz.)

A 72 epizód (egészen pontosan 70 + 2, de erről egy kicsit lejjebb) eredetileg a ZDF-en futott 1985 és 1989 között. Elképesztő siker volt Németországban (pontosabban akkor még NSZK-ban) is, 28 milliós nézettsége komoly rekordot jelentett és egy életre sztárrá tette Klausjürgen Wussowt, Sascha Hehn-t (az a nő, aki akkoriban már érdeklődött a férfiak iránt és nem jött be neki az Udót játszó színész az hazudik és festi magát...) vagy a már említett Eva Maria Bauert.

Ami a plusz két részt illeti, azokat jóval később, már 2005-ben forgatták le. Az Újra együtt című (dupla, azaz 100 perces epizódban, tulajdonképpen önálló filmben) a klinikát eladják, Udo és Benjamin pedig összefognak, hogy megmentsék a kórházat. Mikor az új tulajdonos balesetet szenved, Udo menti meg az életét.

A másik, szintén 2005-ös rész a Húsz év múlva (itt megnézhető a teljes film) Brinkmann professzor és Christa gyermeke, Benjamin esküvője körül bonyolódik, miközben természetesen a közelben baleset történik.

Klausjürgen Wussow (akinek legendásan rossz volt a kapcsolata lányával, a sorozatban Elke nővért játszó Barbarával) 2007-ben hunyt el, de az általa megformált karakter magyarok millióiban határozta meg az ideális (mi több: idealizált) orvos képét.

Írjátok meg ti is emlékeiteket akár a kommentekben, vagy a blog Facebook-oldalán, esetleg küldjétek el emailben az emlekkonyvblogKUKACgmail.com címre!